KONCERTEK:
2006. február 21. - Millenáris Park
Jegyek már kaphatók a helyszínen.
Elővételben: 2800.-
Helyszínen: 3200.-

Egy négytagú énekegyüttes, valamint egy szabad zenét játszó jazz-quartet két műfajból egy harmadikat hoz létre. Találkozik a középkor, a reneszánsz és a huszonegyedik század zenéje, és az előbbi inspirálja az utóbbit.

	A jazz-quartet tagjai: Dés László - szaxofon Balázs József - zongora Szandai Mátyás - bőgő Balázs Elemér - dob
	A Voces4 Ensemble, Mizsei Zoltán vezetésével: Hegyi Barnabás - kontratenor Gyulai Csaba - tenor Mizsei Zoltán - bariton Demjén András - basszus

A vokális repertoár 7. századi egyszólamú gregorián énekektől, többszólamú középkori orgánumokon át, 16. századi reneszánsz motettákig terjed. A gregorián tételek mellett Perotinus, Stoltzer, Festa, Gibbons és Lassus művei hangzanak el, melyekre a jazz-quartet - mintegy folytatva azokat - szabad improvizációkkal reflektál, megőrizve az eredeti mű egyes elemeit (ritmika, hangnem, harmóniai váz, stb.). Ez a jelen idejű szubjektív zenei asszociáció teszi kortársunkká a gregorián, illetve reneszánsz zeneműveket.

The vocal repertoire reaches from 9th century unisonic songs through polyphonic medieval organs to 16th century renaissance motets. Besides Gregorian movements, works of Stolzer, Festa and Lassus are displayed, on which the jazz quartet - as a continuation - reflects with free improvisations preserving certain elements of the original works (rhythm, keynote, harmonic frame etc.) The pieces have been adapted by Elemér Balázs, József Balázs, László Dés, Zoltán Mizsei and Mátyás Szandai.

Megjelent a Dés László - Balázs Elemér Quartet és a Voces4 Ensemble Contemporary Gregorian című lemeze a Sony BMG gondozásában

A Contemporary Gregorian című produkcióban egy négytagú énekegyüttes, valamint egy szabad zenét játszó jazz-quartet két műfajból egy harmadikat hoz létre. Találkozik a középkor, a reneszánsz és a 21. század zenéje, az előbbi inspirálja az utóbbit. A vokális repertoár a 7.századi egyszólamú gregorián énekektől, többszólamú középkori organumokon át, a 16. századi reneszánsz motettákig terjed. A gregorián tételek mellett Perotinus, Stoltzer, Festa, Gibbons és Lassus művei hangzanak el, melyekre a jazz-quartet -mintegy folytatva azokat- szabad improvizációkkal reflektál, megőrizve az eredeti mű egyes elemeit (ritmika, hangnem, harmóniai váz stb.) Ez a jelen idejű szubjektív zenei asszociáció teszi kortársunkká a gregorián, illetve reneszánsz műveket. A feldolgozásokat Balázs Elemér, Balázs József, Dés László, Mizsei Zoltán és Szandai Mátyás készítette.

Te laudamus Domine
(transitorium- milánói ambrózián ének)
Egy 14.századi vatikáni kódexben maradt ránk ez a misekönyv átvitelét kísérő strófikus szerkezetű ének, melynek repetitív dallama bizánci, görög gyökereket sejtet. Szövege a mennyben trónoló Urat és Krisztust dícsőíti.

Tecum Principium
(psalmellus-milánói ambrózián ének)
Az ambrózián ének annak az archaikus, egyszólamú liturgikus énekrepertoárnak gyűjtőneve, mely Milánó városához köthető, s mely a mai napig megőrizte függetlenségét a más európai énekdialektusokat legkésőbb a 16.században egységesítő gregorián énektől. Nevét -hasonlóképpen a Nagy Szent Gergely pápáról elnevezett gregoriánhoz- Milánó 4.századi püspökéről, Szent Ambrusról kapta. A felhangzó tétel a karácsonyi éjféli mise olvasmányközi éneke. Szövege a 109. zsoltár harmadik verséből való, s megint csak az Úr jobbján dícsőségben trónoló Jézus képét festi elénk.

Vidimus stellam
(Magnus Liber Organi, 18.század)
Magnus Liber, azaz „nagy könyv”: ezt a nevet viseli az a 12. század második felében, valamint a 13. század elején keletkezett gyűjtemény, mely a párizsi Notre Dame székesegyházban énekelt többszólamú, elsősorban organum névvel emlegetett repertoárt tartalmazza. E darabok legfőbb sajátsága, hogy míg az alsó szólamban, hosszú, elnyújtott hangokon egy gregorián ének (esetünkben a vízkereszti mise allelujájának) részlete hangzik fel, addig ehhez a többi (esetünkben kettő) szólam repetitive ritmusú díszes dallamokat énekel. Érdekes megemlíteni, hogy ez a hangzás a többszólamúság kialakulásakor jellemző, teljes mértékben improvizatív énekgyakorlatnak egy „kései” lejegyzett változata. A szöveg a napkeleti bölcsek látogatását írja le.

Costanzo Festa (c1485-1545)
Lamentatio pirma (Feria quinta in caena Domini)
Festa több évtizeden át vezette a Cappella Sistina kórusát, s ebben az időben született a Lamentationes Hieremiae Prophetae címet viselő ciklus, mely Jeremiás próféta siralmaira íródott, mely szöveg a Húsvétot megelőző Szent Három Nap éjjeli virrasztásainak legmeghatározóbb részévé vált az évszakok során. A lemezen Festa sorozatának nyitánya és első verse hangzik fel: a próféta a lerombolt Jeruzsálemet, mint elárvult özvegyet siratja.

O virgo splendens
(Llibre vermell-kódex, 14.század)
A montserrati Mária-kegyhely templomában őrzik azt a könyvet, mely vörös bársonykötéséről kapta a ’Llibre vermell’ nevet. A 14. századi katalán forrásban jó tucat egy-és többszólamú zarándokének maradt fönn, melyek korabeli előadásáról maga a kódex is említést tesz. Ezeket a kegyes énekeket a templomon kívül kell énekelni, mégpedig úgy, hogy azok hangjával ne zavarják a benn folyó istentiszteletet. A felhangzó háromszólamú kánon leginkább szövegében mutat zarándok-motívumokat: Máriát, mint a mennyei javak elnyerésében segédkező kegyes közbenjárót jeleníti meg.

Thomas Stoltzer (1481-1526)
Ave maris stella
A sziléziai születésű Stoltzer Habsburg Mária királyné kívánságára került fel férje, Nagy Lajos király budai udvarában, s lett a magyarországi reneszánsz utolsó zeneszerzője a mohácsi vész előtt. Sokáig úgy tartották, hogy Stoltzer menekülő királyával együtt fulladt a megáradt Csele-patakban, holott Stoltzer nem Mohácsnál, hanem egy németországi jeges folyóban lelte halálát. A felhangzó motetta a Mária-ünnepek himnuszának szövegére íródott, és Máriát, mint a tenger csillagát, s a menny boldog kapuját köszönti.

Orlande de Lassus (1532-1594)
Carmina chromatico (Prophetiae Silbyllarum)
Lassus feltehetően 1555 körül komponálta a tizenkét ókori jósnő Krisztus-jövendőléseit feldolgozó motetta-sorozatát. Minden bizonnyal az enigmatikus szövegek ihlették a szerzőt, hogy a reneszánsz alapvető modális zenéjétől eltérően, a mai fül számára is „frissen” csengő kromatikus harmonizációval szólaltassa meg a jövendöléseket. Az elhangzó darab az 1600-ban, csak Lassus halála után kiadott ciklus nyitó tétele: egyfajta „kromatikus-prológus”.

ELÉRHETŐSÉG:
Magyar Jazzművészek Társasága
1115 Budapest, Csóka u. 9. V/518.
Tel.: (+36) 1 205 30 41
Fax.: (+36) 1 205 30 42
E-mail: info@majazz.hu
Web: www.majazz.hu

König Krisztina
Tel.: (+36) 30 205 30 41
e-mail: konig.krisztina@showhivatal.hu

Patkó Csilla
Tel.:(+36) 30 930 42 74
e-mail: patko.csilla@majazz.hu

TÁMOGATÓK: